Ez a levél neked szól!
Bántottad azt a nőt, aki a fiadnak adott életet. Azt az embert aki fizikailag képtelen lenne megvédeni magát. Megverted, és kezet emeltél rá, mert Te így tudod csak kompenzálni az elcseszett életedet. De ami a legszomorúbb, hogy ezt a pár éves fiad vagy hallotta, vagy látta, vagy egyszerűen csak érezte, hogy ez nem jó “mert apa veri anyát!”
Nem tudod de én évek óta azon dolgoztam, hogy el tudjon menekülni tőled. Minden bántalmazásról van képem, megvan minden széttört lelkű üzenete. Vettem neki telefont, amit te elvettél, végül eltörted. Volt, hogy üvöltöttem vele, hogy meneküljön el, mert meg fogod ölni!
Az elmúlt években négyszer volt úgy, hogy összepakol és elmegy tőled. Leszerveztem a költözést, megadtam minden kapcsolatot, hogy kihez mehetne…De te vagy hirtelen munkát találtál, és normálisan viselkedtél az első lerészegedésig. Vagy elköltöztetek, messze, hogy el tud szeparálni minden még meg maradt barátjától. Vagy végül megkérted a kezét…aminek senki nem tudott szívből örülni! Tudtam, hogy ez látszat…
De megint megverted, és végre elment a rendőrségre, kért pszichológusi segítséget, és vállalta, hogy mindenét el fogja veszíteni, de legalább megszabadul tőled. Tőled aki erővel akartad magadhoz láncolni, és emberileg kicsinálni.
Nem fogsz nyerni, hiába keresed rajtam, mert nem tudom hol van – megkértem rá, hogy semmiről ne értesítsen! – de remélem, hogy egy életre meg fogod tanulni, hogy nem erővel / veréssel / terrorral kell megtartani egy általad szeretett embert. Fenyegethetsz, hisztizhetsz, elmondhatod mindennek a nővéremet, de egy dolgot nem tudsz: Te tetted bitang erőssé! Általad fogja értékelni a csendet, minden eltöltött nyugodt pillanatot a fiával, és ha egyszer feldolgozza az éveken át tartó terrort, nem fog még egyszer rosszul választani. Vissza fognak térni hozzá azok az emberek, barátok, rokonok, akiket te üldöztél el a viselkedéseddel, és mert tehetetlenek voltak egy olyan emberrel szemben akinek “Stockholm-szindromája” lett, miattad. Sosem lesz egyedül!
De Te felelni fogsz minden pofonért, rettegő percért, lila foltért, átsírt napért…mert a törvény neki hisz, minden bizonyíték ellened szól, és mert egyszer a fiadnak el kell mondani, hogy mit tettél, és annál rosszabb nem lesz, mikor egyedül maradsz…mert erre nincs bocsánat!
Törődj bele, vesztettél!
VAda
Ui: A témáról beszélni kell!!!
Kommentek