1.0Az élet szép :)https://vada.cafeblog.huvadahttps://vada.cafeblog.hu/author/vada/<p>Vannak napok amikor minden rendben van. De vannak napok amikor megnyitom az internetet és csak a rosszat látom a Világból, mert túl gyorsan terjednek el a hírek, minden túl gyors...</p> <p>Amikor én gyerek voltam, akkor még újságokat vettünk és vágtuk ki a kedvencünk képeit, ma már inkább letöltöd az okos telefonra. Sőt posztereink voltak a falon, most meg matricák, vagy kivágott élethű papírmasék. Keresel egy dalt, pillanatok alatt letöltöd, pedig én még mentem hanglemez boltba, és fizettem a legjobb minőségért, sőt amikor még nem volt ilyen a rádióból vettük fel a dalokat kazettára. Tényleg többet kávéztam a barátaimmal, most meg bármilyen távolság lehet köztünk pár perc alatt tudsz kommunikálni chat-en, vagy internetes mobilon, vagy e-mail-on keresztül. Nem csak felgyorsultunk, hanem el is távolodtunk egymástól a technika segítségével...most hogy babát várok, nem is tudom mi lesz ha a baba megszületik.</p> <p>Volt olyan kismama ismerösöm, aki minden hónapba kitette a kerekedő hasát fbre vagy háttérképnek betette az ultrahangos képet, de volt akiről onnan tudtam meg hogy állapotos, hogy minden kisbabás akciós oldalt be-like-lt, és osztott tovább, nekem ehhez nincsen kedvem, mert ez annál sokkal személyesebb.Volt aki annyira zavart mikor már meglett a baba az "<em>ettünk-ittunk-büffiztünk</em>" képekkel, hogy letiltottam!</p> <p>Ha kell személyesen mondom el, de múltkor megkaptam, hogy a kommunikáciom 80%-a a babáról és a terhességemről szól...először elszégyeltem magam, mert nem akarok senkit ezzel az örületbe kergetni. Egy barátnőmnek írtam meg, hogy mit mondtak nekem, mire azt válaszolta: "<em>Szard le, mert igenis megérdemled hogy boldog kismama legyél, főleg azok után amiken átmentél!</em>" <br /><br />Ekkor jöttem rá, milyen nehéz megtalálni egy egészséges egyensúlyt, egy olyan világba ahol mindenki többet mutat magából mint amennyit szabadna.</p> <p style="text-align: center"><strong>Hol a határ? </strong><br /><strong>Megítélhető bárki azért amiért a boldogságát így kinyilvánítja? </strong><br /><strong>Mit illik, lehet vagy inkább ne tegyen az ember?</strong><br /><strong>Hogy csinálod jól: ha elmondod mindenkinek, vagy ha csak azokkal osztod meg akik ráérdemesek?</strong></p> <p>Magamon tapasztalom, hogy van amikor tényleg Világgá kiáltanám, hogy túl vagyok az első nehéz időszakon, kezdem már nem átaludni a napokat, mint egy medve, és hogy senkinek nincsen puszi...de közben meg azon helyzet rémlik fel elöttem, aki egy évvel ezelött egy ilyen "<em>babás</em>" hírtől napokig magára zárta a lakást és inkább a füribe sírt, mert bezzeg neki sikerült míg én erre sem voltam képes...óriási dilemma a határok között. Mostmár van pocakom, és ha megkérdezik válaszolok, de nem akarok a "megbolodult kismama" címkével felvértezni magamat, akit egyszer csak senki nem fog felhívni / ráírni. </p> <p>Mert van aki örül a hírnek, de már most látom egyeseken, hogy irigyek vagy féltékenyek, és már most inkább eltűnnek, minthogy őszintén szembe nézzenek velem. Azt is mondják, hogy "<strong><em>a szülés után ha marad egy barátod akkor arra nagyon vigyázz</em></strong>". Állítólag jönnek a kismama barátok a gyerekekkel és nem tudsz ebből a körből egyhamar kilépni, csak ha mondjuk visszamentél dolgozni, mert az egész gyerek köré épül az életed, és ez nem fér bele a nem gyerekesek életébe.</p> <p style="text-align: center"><strong>Szóval azért mert gyermeket vársz, automatikusan tünnek el és cserélődnek le az emberek körülötted?</strong><br /><strong>Te hibád? Másoké?</strong><br /><strong>Mindent fel kell adni azért mert végre boldogan várod az új életet? </strong></p> <p style="text-align: left">VAda</p> <p> </p>richhttps://vada.cafeblog.hu/files/2016/05/GettyImages-720037_2577036a-150x150.jpg150150