Amikor te is hülye vagy…

Hello!

Amikor te is olyan hülye vagy, hogy azt csinálod amit megfogadtál, hogy sosem teszel meg és mégis…

Kiderült, hogy babát várok, megfogadtam hogy nem leszek faragatlan és nem kérdezek ré senkinél erre a témára. Egyrészt, mert nekem is nagyon fájt mikor a terhes pocakját simogató kismama megkérdezte mosolyogva, hogy és “nálatok mikor jön a baba!“. Emlékszem hogy ezekbe a kérdésekbe nem kicsit haltam bele minden egyes alkalomkor.
Miért kérdezi?
Azért mert neki sikerült!
Mi köze van hozzá?
Mert jó fej akar lenni!
Mit akar ezzel súgalni?
Talán azt, hogy nekem sikerült akkor te jössz?

De ami a legfontosabb hogy belehaltam amikor azt válaszoltam, hogy “nem tudom, akadálya nincsen“. Pedig volt…sőt ráolvasták a fejemre hogy “MEDDŐ”…te pedig nem akarod megsérteni, mert neki tényleg sikerült…

Másrészt azért sem akartam sose rákérdezni, mert úgy gondolom hogy ez bizony intim szféra.
Ez olyan mintha megkérdezném tőled, hogy “kedves idegen, te hányszor szexelsz egy héten ahhoz, hogy gyereked legyen?!” Semmi közöm nincsen hozzá…erre mit tettem a hétvégén az akaratomon kivül? Rákérdeztem, és azóta is verem a fejem a képzeletbeli falba.
Hogy jövök ahhoz, hogy én megkérdezzek mást arról, neked mikor lesz gyereked…?

Nagyon szégyeltem magam – sőt most is furdal a lelkiismeretfurdalás! – , mikor ugyanazt a döbbenetett láttam a másik lány szemeiben amit a sajátomba láthattam, mikor jött ez az ostoba kérdés. Igyekeztem bocsánatot kérni, és nem úgy tenni mint aki nem követ el hibát, mert de, nagyon hülye voltam és pofátlan.

Sokan mondták, hogy ha nem mondom meg, hogy babát várok, nem is tünik fel, mert nem úgy öltözködöm mint minden tipikus kismama, mert tudom, hogy lesz rá alkalom amikor le sem lehet majd tagadni, de addig sem szeretném, ha bárki okoskodna…mert ez a másik dolog amitől lassan falnak megyek.

Nem értem, hogy a kismamák, miért mondják azt hogy: “Majd úgy is megtudod!”
Nem lehet senki annyira felsőbbrendű lény, hogy bárkinek is ilyet mondjon. Megtudom, oké de mit?
Vagy a másik tipikus példa, elmondja hogy neki mikor milyen hasfájása van volt és lesz majd ha megszülök…nem is mindig értem, hiszen úgy is megtudom, akkor miért mondja el?

Én a családban, és a baráti körben rövidre zártam ezt a fajta viselkedést, ha “kérdezek csak akkor válaszoljatok!” Mindenki szült körülöttem, mindenki nagyon okos, és mindenkivel minden megtörtént…de nem akarom tudni, ezért ha akarok kérdezni, akkor fogok kérdezni, de addig nem beszélgetünk a baba várásról. Néha persze hülye indokkal de csak rám hozzák a frászt…példa a genetikai ultrahang.
Alacsony kockázatú csoportba soroltak a kombinált vérteszt után, én erre megkönnyebbültem, hiszen sosem volt down-syndrome-s a családban, és ez engem megnyugtatott.
Erre a kedves rokon…”azért lehet meg kellene szuratnod magad, mert van egy olyan kromoszóma ami szülés után 3 nappal jön ki a gyereknél és down-syndrome-t okoz, tudod biztos ami biztos!” Komolyan elgondolkodtam, hogy minek nekem ellenség…ha ilyen rokonaim vannak.

Az egész terhesség együtt jár egy csomó idegeskedéssel, egyrészt túl lenni az első trimeszteren, majd a genetikai ultrahangon, majd a 20heti vizsgálatok eredménye, bent maradjon a megfelelö idig, nem legyen semmi baja…és még ez is! Nem elég hogy nem vagyok ura a saját testemnek, de a lelkinyugalmamnak is néha annyi…de nem adom fel!

Konkluzió: NE KÉRDEZZ OLYAT AMIHEZ SEMMI KÖZÖD!

Vada